Na, ez jut eszembe, amikor mostanában szétnézek a közösségi médiában.
Tapasztalat nélküli „nagyszavak” áradata, jólmegmondó sértődött idézetek – belekiabálva a végtelen térbe és megy az észnélküli észosztás, összefeszülés…
Amikor ígéretek kellenek, hát azt kapsz – jönnek a röpködő csillámpónik és a könnyű megoldások.
És ha nem vagy elég éber – el is hiszed.
Tényleg elhiszed, hogy: Befektetett munka / energia nélkül (nagyot) változik az életed? Ha „kigondolod”, akkor már meg is teremted? Ha olvastad valahol vagy láttad egy reels videóban, akkor az úgy van? Ha nehéz érzéseid vannak, azt elég lesz kigondolkodni magadból és ezzel megoldottad?
És ha valaki azt mondja, amit hallani akarsz – azért el is hiszed?Tényleg elhiszed, mert az a könnyebb út?
Hány éves is vagy?
Hol van ez a tiszta valóságtól, ami tanulható, fejleszthető?
Az időd ígyis-úgyis eltelik – hogy mivel töltöd meg az életed, az rajtad múlik. Ha neked elég a „majd lesz valahogy…” vagy a „mert úgy még sose volt…”, akkor ez a te rendszered.De ha tényleg érdekel a saját működésed, elakadásaid és életed mélyebb összefüggései – és hajlandó vagy aktívan jelen lenni ebben – akkor keress bizalommal.
Akkor is, ha félsz.Akkor is, ha bizonytalan vagy.
Tudok segíteni.
De ha azt várod, hogy „csakvegyelevalakiarontást” – akkor nem leszek a segítőd. Ahol én vagyok, az „felnőtt játszótér”, akkor gyere, ha már elég mélyen elkötelezett vagy a valódi változásaidhoz.
A többi a HABLATYOK dolga.Itt vagyok:
Faragó Lili