A menopauzáról – másképpen
A menopauza egy átalakulási folyamat.
Egy belső küszöb, ahol a régi női identitás – amelyet termékenység, alkalmazkodás, gondoskodás, megfelelés, „hasznosság” és külső visszajelzések tartottak össze – már nem működik… az új pedig még formálódik.
Ebben az időszakban a hormonális változás mintha „lerántaná a leplet” azokról a szerepekről, amelyek eddig stabilnak tűntek.
Felerősödhet az élmény, hogy ami eddig értéket adott, az hirtelen bizonytalanná válik.
Ez a küszöbélmény azért lehet fájdalmas, mert a test már továbblépett, de a lélek még a régi mércékkel méri önmagát.
A nő már nem a régi… de még nem látja tisztán, ki is ő most valójában.
Ilyenkor jelenhet meg az üresség, a szétesés, az értéktelenség érzése – nem azért, mert kevesebb lett… hanem mert valami régi épp lebomlóban van.
És itt kezdődik valami egészen más.
Ez a küszöb valójában egy beavatási tér.
Egy olyan női belső átjáró, ahol megszületik az új minőség:
aki már nem kifelé él,
nem bizonyít,
nem kér engedélyt.
Ez a belső bizonyosság időszaka.
Amikor a test már nem hallgat…és a lélek nem tud tovább önmaga ellenében alkalmazkodni.
Ha ebben van megtartás, közösség, megértő jelenlét, akkor ez az időszak nem szétesés, hanem átrendeződés.
A menopauza során megjelenő belső élmények lehetnek:
Mit jelez most a tested… és mit súg csendben a lelked, amit talán eddig nem akartál meghallani?
Te melyikhez érzed most közelebb magad…
vagy talán mindkettőhöz?
Szeretettel, Lili